Magasugrás
2019
A verses levélformát újra megtalálva fedeztem fel Dora Ratjen és Gretel Bergmann közös történetét. Dora Ratjen német magasugró áll a verseim középpontjában, aki csak azért vehetett részt 1936-ban az olimpián, mert Gretel Bergmannt zsidó származása miatt eltiltották a versenyzéstől. Viszont Doráról később kiderült, hogy biológiailag nem lehet egyértelműen sem nőként, sem férfiként beazonosítani. Később a náci rendőrség Dorát férfinak nyilvánította, és mint a női mezőnyben indult sportolótól a rekordokat és az érmeket elvették. Dora Ratjen ezután eltűnt a nyilvánosság elől. A történet médiareprezentációja nagyon izgalmas: rengeteg egymásnak ellentmondó információ került napvilágra, de számomra minden nézőpont és történet megállja a helyét.
Rendelés:
Magasugrás – Prae Kiadó
Karton és Matild
A félős kisfiú, Karton, egész nap a gép előtt ül. Épp egy játékban küzd a virágok ellen, amikor az ágya alól kimászik egy apró, zöldbőrű emberke. Az agypusztítóan büdös zombi Karton segítségét kéri. Felbukkan Matild, a bátor szomszéd lány is, és együtt zombimentő kalandokra indulnak. Vajon ki tudják szabadítani a zombi tesóját egy ádáz gaz fogságából? Megtalálják a rájuk törő kerti törpék gyenge pontját? Mi történik a zombikkal, ha csokit esznek? És hogyan lehet legyőzni a köpenyes főgonoszt?
Rendelés: Lesi Zoltán: Karton és Matild – A zombimentők (mora.hu)
Merül
Lesi Zoltán második verseskötete apákról, anyákról és gyermekekről szóló versek gyűjteménye. A szereplők és szerepeik egy mesebeli tájban elmosódnak, akárcsak a gyermekkori és a felnőttkori élet közötti határ.
„Lesi verseiben a lírai nézőpont vándorlása az életeseményeinek személyközi hullámzását jeleníti meg.” Nemes Z. Márió
Kapható: Merül (lira.hu)
Daphnis ketskéi
Első verseskötetében Lesi Zoltán a három ciklusban főként a szerelem és a párkapcsolatok témájával foglalkozik. A versek a 18. század végének nyelvi stílusában íródtak, és nemcsak a szókincs, hanem az írásmód is viszonylag hűen utánozza azt a stílust. Így jön létre egy költői miniatűrvilág, amelyben ligetekben sétálunk elfeledett mitológiai alakok között, nagyítóval szemléljük Gross Arnold porcelánbabáit, miközben szappantartók, fürdősapkás angyalok és motoros repülőgépek keverednek az idilli tájakba.
„Születik még vers és születik olvasó. Hogy mindig egymásra találnak-e, komisz kérdés. Fanyar ízek, belső tükrök, visszfények és bujkáló hangulatok. Zene. Lesi Zoltán költő.”
Szepesi Attila a Daphnis ketskéiről
You must be logged in to post a comment.